HTML és CSS:
A HTML és a CSS
Lépcsőzetes A CSS a Cascading Style Sheets angol szavakból alkotott betûszó. Stíluslapoknak Dokumentumok stílusának leírására fordíthatjuk.Dokumentumok stílusának leírására használjuk. A HTML-t kezdetben úgy tervezték, hogy az csak a weblapok szerkezetét írja le. A weboldal megjelenésének, stílusának leírást azonban más nyelvnek szánták. Ez az egyik ilyen nyelv a CSS. A CSS ajánlás már 1990-ben megjelent, azonban az elsõ népszerû böngészõk sokáig nem támogatták a stíluslapokat. Stíluslappal meghatározhatjuk egy weboldalon az oldal vagy szöveg színét betűk típusát, stílusát, az elrendezéseket, a táblázatok , és minden elem megjelenését. A stíluslap megadható egy weblapon belül , de lehet külön állományba is. Nagyon sok weblap esetén célszerû külön állományba tenni a stílusinformációkat, így minden weblap hivatkozhat arra. Ha minden weblap kinézetét szeretnénk megváltoztatni, így csak ebben az egy állományban kell a stílusinformációkat megváltoztatni.
A CSS információkat tartalmazó állományok neve tetszõleges, a kiterjesztésük a szokásos „.css”. Mivel a böngészõk kezdetben nem támogatták a CSS-et ezért a HTML nyelvbe is beépítettek a megjelenésre vonatkozó címkéket. Kezdetben a weblapok készítését csak ezekre alapozták a weblapkészítõk. Ezek sokkal kevesebb lehetõséget adnak az oldal stílusának megadásra.
Ma már (2009) a böngészõk többsége megfelelõen támogatják a CSS, ezért ajánlott annak
használata. Az Internet Exploler 6.0 és 7.0 verziója csak 70%-ban támogatja a W3C szövetség által
kiadott CSS szabványokat. Sok weboldalkészítõ ehhez igazította a weblapját (még maga
Microsoft, Google, stb. is). Az Internet Exploler 8.0 verziója már szabványos CSS használ.
Így fordulhatott elõ, hogy az IE8.0 verziójában sok weboldal egyes részei meg sem jelentek. A
többi népszerû böngészõ általában 100% körül támogatta a CSS szabványt.
A HTML DTD és típusok
A DTD az angol Document Type Definition szavakból alkotott betûszó, amely magyar nyelvre így fordítható:
Dokumentum Típus Definíció . Ebben adjuk meg egy dokumentum leíró nyelv esetén használt szabályokat, a dokumentum lehetséges szerkezetét. Egy DTD fizikailag maga is egy állomány, amelynek szintén meghatározott formája van. Egy átlagos weblapkészítõ használja egy DTD szabályait de azzal fizikailag ritkán találkozik. A DTD
állományokat a böngészõ programok használják.
Egy átlagos HTML oldal egyetlen állomány, amely a böngészõ ablakában egyetlen önálló lap. Régebben népszerû volt a böngészõben megjelenõ tartalmat több önálló részre bontani. Ezek fizikailag is több állományt jelentenek. A böngészõ ablakban keretek határolják az egyes oldalakat. Ennek megfelelõen az angol frame szóból frémeknek is szokás nevezni.
A HTML címkék közül vannak amelyek elavulnak , az újabb HTML verziókban a W3C szövetség annak használatát nem ajánlják. Az elavult címkék többsége a weblapok stílusára, kinézetére vonatkozó meghatározások. Ezek helyett
CSS használatát ajánlják . Ha az elavult címkéket használjuk, akkor a HTML Transitional típusú. Ha az elavult címkéket nem használjuk akkor a HTML Strict típusáról beszélünk.
Minden HTML verziónak a fentiek alapján így három változata van:
Strict
Transitonal
Frame
Minden verziónak külön DTD-je van. A HTML elsõ sorában jelezni kell, melyik verziót
használjuk.
"
https://www.w3.org/TR/html4/strict.dtd
">
"
https://www.w3.org/TR/html4/loose.dtd
">
"
https://www.w3.org/TR/html4/frameset.dtd
">
A HTML dokumentumok érvényességét (angolul valid) szokás programokkal ellenõrizni.
A HTML akkor érvényes, ha az elsõ sorban megadott HTML verzió szabályainak teljesen
megfelelünk a weblap készítésekor.
A W3C szövetség is késízt ilyen érvényességet ellenőrző weboldalakat:
https://validator.w3.org
Hasonló oldal teljes CSS-kódja: